Miért azonos a búza és a kukorica árfolyama?
Az utóbbi 15 évre visszatekintve, először fordult elő az árupiacon, hogy a kukorica ára magasabb volt mint a búza ára. A kukorica májusi futures kontraktusáról van szó (ZCK1), amely 2011. április 12-én 7,755 USD-on volt, amíg a búza májusi kontraktusa (ZWK1) ez időben 7,505 USD volt. Mi okozta ezt, és ezentúl már azonos lesz az árfolyamuk?
A búza történelmileg mindig drágább volt mint a kukorica. Ennek oka elsősorban a proteinek tartalma, amely több (11%) mint a kukorica esetében (8%), vagyis magasabb a tápértéke. A búzát elsősorban liszt gyártására használják, viszont az állatok takármányába is hozzákeverik. A magasabb keményítő tartalma végett viszont az állatok nehezebben emésztik meg a búzát, és fokozatosan kell hozzászokniuk.
A búza éves chartján (F-ZW) a Fio-brokerben láthatjuk, hogy a minimumok 4,50 dollár alatt vannak és 2010 nyarán volt egy erős növekedés, amelyet az oroszországi tüzek idézték elő, amelyek az ottani búzatermést tették tönkre, ez pedig a gabona export tilalmához vezetett Oroszországban. 2010 második felében az árfolyam 7 dollár / bushel szinten állt meg, ez évben inkább 8 dollár körül mozgott. Nagyobb csökkenés volt márciusban, amikor a földrengés és az ezt követő atomerőmű balaset Japánban idézte elő azon spekulációkat, hogy csökken a japán kereslet az árupiaci termékek iránt, ideértve a búzát is.
Ehhez képest a kukorica mindig olcsóbb volt, a felhasználása pedig szélesebb körű. A takarmányon kívül étolajat, édesítőszert, alkoholt és etanolt is gyártanak belőle. Épp ez az egyik legjelentősebb tényező a kukorica iránti keresletnél, mivel az egész világon elterjedt az üzemanyagok kötelező bio összetevő arányának meghatározása. Az olaj árnövekedése arra késztet, hogy az egyre nagyobb mértékben etanollal legyen helyettesítve. Nem elhanyagolható a gazdasági növekedés sem, pl. Kínában, ahol újonnan az asztalra tejtermékek is kerülnek, és növekedik a kereslet a hús iránt is, tehát az állatok iránt is, amely tápláléka a kukorica.
A kukorica futures esetében látható az ún. „backwardation", ahol a közelebb lejáratú kontraktusok drágábbak, mint a távolabbi lejárattal rendelkező kontraktusok. Pl. a májusi kontraktus árfolyama 7,56 USD / bushel, a 2011 decemberi kontraktus árfolyama pedig 5,86 USD. A piac e módon „bünteti" a tárolást és próbálja eltanácsolni a spekulánsokat a pozícióba való belépéstől. Az amerikai kukorica készletek pedig csupán 18 napra csökkentek.
Ahogy a kukorica éves chartjából látni (F-ZC), a múlt év elején egy bushel kukorica egy dollárral kevesebbe került mint a búza, vagyis 3,5 USD volt. Ezt követően hirtelen növekedés következett, amelyen belül csak kevés korrekció volt és majdnem folyamatosan érte el a kukorica a mostani 7,5 dollárt.
A lenti charton (melléklet) látható a kukorica (fehér) és búza (narancssárga) futureseinek árfolyam-alakulása (forrás: Bloomberg). Itt látható az árfolyamok találkozása ez év tavaszán, ahol a búza csökkenése jelentősebb volt mint a kukorica csökkenése. Az hamarabb tért észhez a csökkenés után, ebben azon tény is segített, hogy az amerikai gazdák a kukorica árnövekedését szeretnék kihasználni és több területre vetnének kukoricát. Ez évben a kukorica várhatóan 92,2 mil. acre területen lesz, ami a második legnagyobb bevetett terület lenne a második világháború végétől.
Tehát milyen tényezők befolyásolhatják a búza és a kukorica árfolyamváltozását?
Ahogy látható, a gazdák a vetési területeket a kereslethez igazítják és azt próbálják termeszteni, ami nagyon nyereségeket hoz. Amennyiben jó idő lesz a kukorica termése ez évben rekord mértékű lehet (a vetési területhez kapcsolódóan), ami lefelé nyomja majd az árakat. A széles kihasználtsági körnek köszönhetően viszont a kukorica iránti kereslet várhatóan nem fog csökkenni, stabil értékek várhatóak. A kereslet csökkenését a bioüzemanyagokról szóló törvény változása idézheti elő, a bio összetevő csökkenésével kapcsolatban, vagy a ha változtatnának az állatoknak szánt takarmányon, ami kukorica helyett búza lenne. Az első lehetőség valószínűsége nagyon kicsi. Igaz, hogy már bizonyított, hogy az üzemanyagokban bio összetevőket hozzátenni nem humánus, mivel drágítja az élelmiszerek árát és szélsőséges esetekben egészen éhínséghez vezethet a harmadik világbeli országokban, ennek ellenére a fejlett országok tartják e koncepciót és próbálják helyettesíteni a drága olajat. A második lehetőség, vagyis a takarmány változtatása búzára pedig problémás, viszont nem lehetetlen megoldás. Amennyiben az állatok megszokják a búzát, várhatóan annál is maradnak, mivel nem megfelelő gyakran változtatni a takarmányt. Ilyen esetben a kukorica iránti kereslet enyhén csökkenne, ami pedig a második ok lenne az árcsökkenésre.
A búza árnövekedés javára szolgálhat a gazdák részéről származó magasabb kereslet, és a kevesebb bevetett föld, amelyet átengedték a kukoricának. És ne feledjük a búza magasabb tápértékét, amelyet szintén bele kellene kalkulálni az árba.
A véleményem tehát az, hogy a kukorica és a búza azonos árfolyama csak ideiglenes. Néhány hónap után az árak újra eltávolodnak, a kukorica másolni fogja a búza alakulását (és fordítva is), de a különbség legalább 1 dollár lesz, ahogy ez eddig is volt.
Jana Havelková, Fio banka a.s.
