Az erős kereslet és a La Niňa okozza a mezőgazdasági termékek árnövekedését
A múlt hét végén a gabona-kereskedés drámai növekedés jegyében zajlott.
Erre a legjobb példa a több mint 11%-os növekedés a kukorica esetében (lásd: 1. Chart), amely a csütörtöki kereskedés délelőtti részét 6,60 dollár közelében zárta, amíg a pénteki nyitás már 70 centtel magasabb szinten volt. Jelentős nyereségek voltak a búzánál is (+5,4% két nap alatt), amíg a szója enyhén elmarad ezektől a teljesítményektől (kétnapos növekedés: 2,4%).
A kukorica emelkedésének közvetlen jele a múlt héten azon aggodalmak voltak, hogy a több vetésterület sem (az amerikai gazdák ez évben 92,178 mil. acre földet vetettek be, ami a második legnagyobb érték 1944-től) segít visszafordítani a készletek kedvezőtlen alakulását. Az amerikai Mezőgazdasági minisztérium kijelentette, hogy a kukorica készletei csökkentek, 2007-től számítva a legalacsonyabb szintre.
Hosszabb távon (a múlt nyári minimumoktól a kukorica majdnem 130%-kal erősödött - lásd 2. Chart) a növekedése mögött a kereslet és kínálat közötti rés áll. A keresleti oldalon a sokszor említett gazdagodó középosztály áll a nagy népességű ázsiai országokban, amely egyre több húst iktat be az étrendjébe. Ennek köszönhetően emelkedik a kereslet az állatoknak szánt takarmány iránt. A második jelentős tényező, amely növeli a keresletet a bioüzemanyagok állami támogatása (elsősorban a fejlett országokban). Ezen kívül az árutermékekbe irányuló pénzáramlások növekedését a legjelentősebb országok lazább monetáris politikája is ösztönzi.
Az első két említett tényező, amelyek befolyásolják a keresletet viszont az elmúlt években többé-kevésbé együttesen mozogtak és nem tudják megmagyarázni a múlt nyáron bekövetkezett hirtelen változást. Azt elegendő mértékben az utolsó említett tényező sem magyarázza, annak ellenére, hogy abban az időszakban kezdődött a QE2 az USA-ban. A laza monetáris politika viszont a világban már jóval korábban is jellemző volt. Ezen felül pedig az utóbbi hónapokban az ellenkező irányzatnak vagyunk a tanúi (a monetáris politika szigorítása) a világ egyik legfontosabb gabona fogyasztónál, Kínánál.
A gabona trendek hirtelen változásának okait így a kínálati oldalon szükséges keresni. A gazdák a főbb mezőgazdasági területeken az elmúlt évben száraz idővel küszködtek, amely a termésen is jelentősen érezhető volt. A száraz időjárást az adott területeken a meteorológusok a „Déli Oszcilláció" nevezetű éghajlati jelenség hideg fázisával teszik összefüggésbe.
A déli osszcilláció hideg fázisát néha „La Niña"-nak is nevezik (spanyolul lány), amíg a meleg fázis a médiában az „El Niňo" megnevezés alatt ismert (spanyolul gyermek, fiú, átvitt értelemben „a gyermek Jézus"). A déli oszcilláció hideg fázisában a Csendes-óceán szubtrópikus illetve trópikus területein a dél-amerikai partoknál az óceán felszínén hideg víz gyülemlik fel, és a meleg víz Ausztrália és Indonézia közelébe arámlik. Az El Niňo-ra pedig épp ellenkező szélsőségek jellemzőek.
A déli oszcilláció hideg (vagyis a jelenlegi) fázisára több jelentős rendelenesség jellemző ami az eső mennyiségét és a hőmérsékletet illeti, amelyek a főbb vetésterületeket érintik (nagyobb a hajlam a száraz időre). Ezek aztán hozam csökkenéssel nyilvánulnak meg, ezt követően pedig nyomás keletkeztik a magasabb piaci árra. A harmadik és negyedik chart összehasonlítják a kukorica áralakulását és a La Niña megjelenését. A negyedik charton látható a korreláció a kukorica gyors árnövekedésével. Elsősorban az utolsó megjelenésnél látható, amely 2010 nyarán kezdődött, amíg az előző megjelenés alkalmával (2008 ősze) a jel a Lehman Brothers csődje körüli pánikkal esett egybe.
Daniel Marván, Fio banka a.s.
