A főszerepben az ECB és a FED

30.1.2012 11:43

Ma visszatérek két eseményhez, amely a múlt héten mozgatta a világot, amelyek a véleményem szerint megérdemlik a figyelmet és a következő néhány napot, hetet vagy hónapot is befolyásolják. Kezdjük a már kissé unalmas, de még mindig aktuális témánál: „Az európai adósságválság és a megoldása". A januári megnyugvás után a spanyol és olasz kötvénypiacokon, amely nem kis mértékben az ECB decemberi lépésének volt köszönhető (akiknek ezen információ véletlen elkerülte volna a figylemét a 3-éves repo kölcsönökről van szó és a kötelező tartalékráta csökkentéséről, amely a bankok kölcsöneit fedezi) a figyelem középpontjába újra Görögországra került. Konkrétan a görög kormány tárgyalásaira gondolok a hitelezőivel a görög adósság csökkentéséről. Lényegében arról van szó, hogy a jelenlegi adósságot restrukturalizálják, és a hitelezők, azért mert „önként" elfogadják a jelenlegi görög kötvények veszteségeit, új kötvényeket kapnak majd. Elméletben ez nagyon egyszerűen hangzik, de ahogy a tárgyalásokból kitűnik, az egyik fél sem szeretne engedni, ami a leírás nagyságát és az új kötvények hozamát illeti. Az eredeti terv, hogy a hitelezők leírják a jelenlegi követelések 50%-át, a tárgyalások után inkább az adósság 70%-ra látszik, ehhez képest a 4% fölötti hozam-követelményt a másik oldal elutasítja.
Hogy ne legyen túl egyszerű a helyzet, az ECB is belépett a játékba. Ez a görög adósság fokozatos felvásárlásával, amivel a piaci helyzetet próbálta stabilizálni, Görögország egyik legnagyobb hitelezője lett. Ezért nem csodálkozhatunk a magánbefektetők hozzáállásán, akik azonos feltételeket szeretnének mindenki számára és bármilyen engedményt a részükről azzal feltételezik, hogy a veszteségeket a nyilvános befektetők is elfogadják, mint az ECB. Az utóbbi napokban így többen azt hangoztatták, hogy az ECB is csökkentse a követeléseit. Itt a véleményem szerint egy közvetlen ellentmondásba kerülünk azzal, hogy a központi banknak egy független intézménynek kellene lennie, és amennyiben az ECB engedne ennek a nyomásnak, nagyon veszélyes precedens következne be. A központi bank védelmére lehetne mondani, hogy az intézmény szándékai jelentős mértékben különböznek a többi hitelező érdekétől, mint pl. a hedge fundok és ezért sem lehet nagyon csodálkozni az eddigi hozáállásának. Egy viszont biztos, hogy a központi bank jóváhagyása nélkül nagyon nehéz lesz megállapodásra jutni és továbbra is Görögország lehetséges csődje áll fenn, mivel a tervezett 130 mrd. EUR értékű segítség, amelynek a feltétele épp a hitelezőkkel való megállapodás, sem lesz várhatóan elegendő.
De az amerikai kollégák a FED-nél sem maradtak el a héten. A héten találkoztak, hogy átvegyék milyen irányba megy az amerikai monetáris politika. A tárgyalások eredménye pedig mindenképp figyelemreméltó. Ahogy a FED már a múlt év végén jelezte, a következőkben a szándékait az alapkamat alakulásának előrejelzésével kommunikálja le, hogy növelje a döntéshozatal átláthatóságát. Ennek köszönhetően megtudhattuk, hogy a FED rekord alacsony kamatai (0 - 0,25%) egészen 2014 végéig maradnak (az eredeti terv 2013-ban számított megszorításokkal). Ezen kívül a FED bejelentette, hogy az éves fogyasztói inflációt (PCE árindex) tervezi megcélozni, konkrétan 2% alatt. Nem utolsó sorban a kijelentésében jelezte, hogy rövidesen a QE3 kvantitatív lazítás is bekövetkezhet. A részvénypiacok szerdán, a FED bejelentése előtt, mínuszban mozogtak, a bejeltés után azonnal zöld számokba jutottak, mivel továbbra is számítanak az olcsó pénzeszközökkel, ennél jelentősebb reakció volt látható a legtöbb árupiaci terméknél.
A véleményem szerint viszont nem minden olyan rózsaszín, mint ahogy elsőre gondolnánk. Nulla közelében tartani a kamatokat egészen 2014-ig egy nagyon szép terv, viszont kétélű. Ugyanis sehol sem említik, hogy a FED ezt a tervet nem változtathatja meg bármikor ez idő alatt, hogy reagáljon a gazdaság aktuális alakulására. A feltételezésnek ugyanis az az alapja, hogy az infláció a gazdasági visszaesésnek köszönhetően nem jut 2% fölé. Amennyiben viszont újabb pénznyomtatás következne be, e terv jelentősen veszélyeztetve lenne. Az utóbbi két kör egyértelműen megmutatta, hogy az olcsó pénz fő kedvezményezettje az áru- és a részvénypiacok voltak, anélkül, hogy ez jelentősebb hatással lett volna a reálgazdaságra. És nem véletlen, hogy az élelmiszer- és az energiaáraknak nagyobb a súlyuk fogyasztói infláció indikátorában. A további megfontontolandó dolog az, hogy milyen hatással lesz az alacsony kamatok politikája a potenciális ingatlanvásárlókra, mivel azok, akik fontolóra vették az ingatlanvásárlást még a kamatemelés előtt, eggyel több motivációt kapanak arra, hogy ne siessék ezt el. Viszont úgy tűnik, hogy a döntést a tartósan magas üzemanyagárak könnyítik meg, éppen a QE3 végett.

Chádí El-Moussawi

E hírt a Fio o.c.p., a.s. a Fio banka, a.s.-től vette át.
A Fio o.c.p., a.s. felügyeleti szerve a Národná banka Slovenska (Szlovákia Nemzeti Bankja).
Nyilatkozat a befektetési ajánlások tisztességes ismertetéséről