Portugáliának folytatnia kell a megszorításokat

3.2.2012 16:39

Portugália 2011-ben 78 milliárd eurós pénzügyi injekciót kapott az EU-tól, az EKB-tól és az IMF-től. 2011 júniusában Portugáliában választások voltak és az új kormány nekilátott a nagy hármassal (EU, EKB, IMF) kötött megállapodás szerinti megszorítások végrehajtásához. Annak ellenére, hogy Portugália és Görögország kormányai ott próbálnak megszorításokat találni ahol csak lehet, az eredmény mégsem elégséges, mivel Portugália 2011-es állami költségvetési hiánya elérte a 9,8%-ot, míg Görögországban ez 10,6% volt. A megszorító csomagok ellenére Portugália és Görögország tehát nagy költségvetési hiánnyal kénytelen szembenézni, ami elfogadhatatlan, mivel ezek gazdasága tartós recesszióban van. Reális árakon mérve a portugál gazdaság 2011 harmadik negyedévében éves összehasonlításban 1,7%-al zsugorodott, miközben a munkanélküliség folyamatosan emelkedik, és jelenleg már eléri a 12%-ot. A GDP-hez viszonyított adósság 2011 végén Protugáliában 93% volt, míg Görögországban 144%. A portugál kormány tehát nincs irigylésre méltó helyzetben, mivel a nagy hármassal kötött megállapodás szerint folytatnia kell a megszorításokat, a másik oldalon viszont a növekvő munkanélküliség és a gazdasági aktivitás csökkenése miatt csökkennek a költségvetés bevételei. Sajnos a jelenlegi helyzetben mást nem is lehet javasolni a kormánynak, mint a megszorítások folytatását, hogy meggyőzzék a befektetőket arról, hogy nem kell számítaniuk a befektetéseik elvesztésétől, ezáltal az ország iránti bizalom is emelkedhet. Jelenleg Portugália csak az állami kincstárjegyek kiadásával tudja magát részben finanszírozni a piacról, melyek nagyjából egyéves érvényesség mellett 4,4% körül mozognak. Más lejáratú kötvényeknél a befektetők olyan nagy prémiumokat követelnek, amit Portugália még 3,6%-os infláció mellett sem tud finanszírozni. Néhány közgazdász a jelenlegi helyzetben arra hajlik, hogy Görögország és Portugália esetében szükséges kitartani a fiskális stimuláció mellett és támogatni a gazdaságot újabb adóssággal. Ez azonban az az út, melyen ezek az országok még a globális gazdasági konkuktúra idején is jártak és óriási adósságokat halmoztak fel, ezáltal elvesztették a pénzügyi piacok bizalmát, így most számukra nem marad semmi más, mint hallgatni a nagy hármasra és takarékoskodni. Feltehetően a jövőben színrelépő politikusok értelemesebbek lesznek és véget vetnek az adósság növelésének gazdasági konjuktúra idején, hogy maradjon pénz az esetleges fiskális stimulációra olyan időszakban, amikor arra szükség van.

Robin Koklar, Fio banka a.s.