Magyarul | English
Információ: 06-1-301-8745

Fio > Fio > Média > Sajtóközlemények > Hogyan használjuk a technikai elemzést

Hogyan használjuk a technikai elemzést

8.4.2011 16:38

Miért is használjuk a technikai elemzést? A tisztán technikai kereskedő szemlélete egyértelmű. Ő ugyanis abból a meggyőződésből indul ki, hogy a figyelt részvényre irányuló minden egyes hatás már beárazódott a grafikonba. Semmi másra nincs szüksége és minden döntését a grafikon alapján hozza meg.

Azonban ez nem azt jelenti, hogy a technikai elemzés szükségtelen egy olyan kereskedő számára, aki nem feltétlenül a technikai elemzés alapján hozza meg vételi vagy eladási döntését. A kereskedő, aki a fundamentális elemzést veszi alapul és a társaság kilátásaiból indul ki, egy érdekes elképzelést kaphat a társaság részvényeinek jövőbeli mozgásáról. Ami az ilyen elemzésnél azonban sokszor hiányzik az az időzítés és a pszichológiai hatások elemzése, amelyből kiderülhet, hogy az árfolyam egy lokális csúcsponton tartózkodik, esetleg mélyponton egy pánik kellős közepén. Összefoglalva, a technikai elemzés egy olyan kereskedő számára is hasznos lehet, aki elsősorban a társaság fundamentumaira összpontosít. Ez pedig a pozíció nyitásának időzítése technikailag érdekes árszinteken.

Hogyan tájékozódjunk a technikai elemzés lehetőségeiben?

A technikai elemzés eszközeit két csoportra oszthatjuk. Az egyik a formációkat foglalja magába, melyek a grafikont alkotják. Például trendcsatorna, támasz és ellenállás szintje, fej-váll alakzat, háromszögek, dupla-alj és csúcsok...

A másik csoportba lehet sorolni az indikátorokat, melyek az árfolyamból vagy a forgalomból kerülnek kiszámításra. Az egyes indikátorok vagy a grafikonba vannak rajzolva, vagy az alatt vannak megjelenítve. Az indikátorok csoportjába, melyek a grafikonba vannak megjelenítve, tartozik pédául a bollinger bands, az envelopes, a mozgóátlagok, a zig zag, a parabolic sar, az ichimoku, az alligator... A grafikon alatt általában az rsi, a stochastic, a momentum, a roc, az macd, az mfi, az obv, a pvo, a cci, %R Williams, stb. vannak megjelenítve.

Az egyes indikátorokból elképesztő mennyiség áll rendelkezésre, és azok egyes kritériumok szerinti osztályozása nagyon időigényes lenne. Ráadásul ez a kereskedés szempontjából nem is kulcsfontosságú. Nem a technikai elemzés enciklopédiájának megírása a cél, hanem annak lehetőségeivel történő megismerkedés, és kiválasztani azt, amely minket leginkább megérint, és megtanulni annak használatát. Azonban ahhoz, hogy egy ilyen kiválasztást megvalósítsunk, a technikai elemzésre előbb szélesebb spektrumban kell tekintenünk. Itt a technikai elemzés eszközeiről legalább alapvető áttekintéssel kell rendelkeznünk és egy elképzeléssel arról, hogy a konkrét eszköz miből is indul ki. Itt nem a pontos kiszámításról van szó. Ugyanis nem fogunk alkalmazásokat programozni a technikai elemzéshez, sem pedig az indikátorok értékeit számítani papíron, zsebszámológépen, vagy ceruzával a kezünkben. Azonban illik tudni példuál azt, hogy az MACD indikátor mozgóátlagokból indul ki, ezért két mozgóátlag keresztezésének megerősítésére az MACD-keresztezést használni nem túl hatékony dolog. Ezzel ugyanis egy dolgot figyelnénk két helyen.

Egyesek számára ez természetesnek tűnhet. Azonban vessen csak egy pillantást azokra az indikátorokra, melyeket használ, esetleg használni kíván, és gondolkozzon el azon, hogy az adott indikátor mit is ábrázol tulajdonképpen és miből is indul ki. Tényleg az alapvető dolgokat figyeli? Nem figyeli véletlenül egy és ugyanazt a dolgot több indikátoron? Abszolút értelmetlen lenne példuál a ROC és a Momentum indikátorok egyidejű figyelése. Ugyanis mind a kettő ugyanazt mutatja, csupán az y tengelyen más értékek szerepelnek.

A piac mozgásának alapvető lehetőségei

A garfikonból már első ránézésre is kiderül, hogy az árfolyam mozgása három féle lehet: emelkedés, csökkenés és oldalazás. Ez természetesen egy triviális megállapítás. Azonban a helyzet komplikálódni kezd, ha már nem csak a grafikon közepét figyeljük és áttérünk a grafikon jobb oldalára, vagyis a múltból a jelenbe. Ami eddig teljesen világos volt, az most már nem az, és mindig a következő típusú kérdésekkel állunk szembe: Ez még mindig egy emelkedő trend? Nem vagyunk véletlenül a trend csúcsán egy fordulópont előtt? Fog az a trend még folytatódni? Nem kezd el ez az árfolyam oldalazni? Éppen ezekre a kérdésekre próbáljuk megtalálni a választ a technikai elemzés segítségével.

A technikai elemzésben semmi sem 100%-os biztos. Itt mindig csak valószínűségről és statisztikáról van szó. A hisztorikus adatok szerint csupán annyi mondható el, hogy a múltban egy adott formáció kialakulásakor többnyire ez és ez történt.

Alapvető dolog: Ne jósoljunk, és hagyjunk fel a grafikonhoz tartozó személyes hozzáállással. E két szabály betartása a kereskedőt nem kis gyötrődéstől menti meg. Egy individuális kereskedő a piacon csak egy jelentéktelen játékos, és bármit is tesz, az semmit sem befolyásol. Azt gondolni, hogy biztosan pénzt keresek majd, ha találok egy olyan formációt, amilyen a tankönyben is van, nem túl jó kezdés. A kereskedő nem hagyatkozhat az elemzésére azzal tudattal, hogy neki van igaza.

Mikor és mit figyeljünk?

Annak kiértékelése, hogy milyen helyzetben is van a részvény árfolyama, egy nagyon értékes információt jelent. Ennek köszönhetően képesek vagyunk a megfelelő indikátort és kereskedési stratégiát kiválasztani.

Az indikátort a piac állapotától függően kell kiválasztani, ugyanis egyik indikátor sem jelenti önmagában a sikert és nem működik mindig. Például a mozgóátlagok egyértelműen trendmutatóak. Azonban ha az árfolyam oldalazni fog, a mozgóátlagok keresztezése gyakori lesz, és az ilyen stratégia alapján történő kereskedés minden bizonnyal veszteséges lesz. Egy ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy azt a stratégiát, amely működött a trendelő árfolyammozgáskor, minél előbb félre tegyük. Áttérhetünk egy oldalazáshoz megfelelő stratégiára, vagy az adott részvényt el is hagyhatjuk, és inkább választunk egy olyan értékpapírt, mely a technikai elemzés szempontjából számunkra megfelelőbb lesz. Az a stratégia, mely az oldalazás fázisához igazodik, a profitrealizáláson alapszik egy olyan helyzetben, amikor az árfolyam egy adott sávban osszcillál. Az oszcillátorok csoportjából itt egy sor indikátor jöhet szóba. Vagyis olyan indikátorok, melyek egy adott érték körül orszcillálnak, és minimumokat (túladott piac esetén) és maximumokat (túlvett piac esetén) érnek el. Ilyen például a Stochastic vagy az RSI. Amennyiben az árfolyam az oldalazó fázisban marad, akkor ezek az indikátorok a helyesen beállított periódusok esetén viszonylag megbízhatóan jelzik a fordulópontot a kereskedett sávon belül. Miközben a mozgóátlagok nekünk sokat nem segítenének.

Mi történik azonban akkor, ha az árfolyam átlépi a sávot, és egyik vagy másik irányba mozdul el? Megváltozik a piac állapota és a figyelt indikátorokon is igazítani kell. Ugyanis trendelő piac esetén a Stochastic egész idő alatt kétségbeesetten jelez majd túladottságot vagy túlvásároltságot. Minden olyan próbálkozás, ami a túladott vagy a túlvett szintről történő visszatérés esetén lép piacra, éppen ellentétes irányhoz vezet. Ilyenkor az egész szituációt át kell értékelni és úgy tekinteni a piacra, mint trendelő piac.

A jelzések megerősítése

Az alapján, amit már megemlítettünk, képesek lehetünk egy alapvető kereskedési rendszer kidolgozására. Vagyis olyan rendszert kidolgozni, amely a jelzések megerősítése érdekében különböző indikátorokból áll. Általánosságban egy rendszernek három pillérre kellene támaszkodnia. Az egyik a mozgóátlagokra alapuló indikátorok csoportja, ezután a korábbi árfolyamok állapotát figyelembe vevő indikátorok egy adott időtávon belül, a harmadik pillér pedig a forgalom lenne.

Mind a három csoportnak szerepelnie kellene a kereskedési rendszerben, és megfelelő súllyal rendelkeznie. Logikus, hogy az oldalazási sáv áttörését a kereskedők megnövekedett aktivitása kell, hogy kísérje, vagyis a forgalom növekedése. Egyúttal azzal is számolhatunk, hogy az ár az adott sáv felső határánál fog majd tartózkodni az adott indikátornál.

Valamikor a kevesebb a több

Első ránézésre logikusnak tűnhet az a gondolat, hogy a hamis jelzések kizárása érdekében nagy számú indikátort vessünk be. De ahogyan az már említve volt, nem minden szituációra alkalmas minden indikátor. A nem megfelelően kombinált indikátorok magas száma azt eredményezheti, hogy egymásnak ellentmondó jelzéseket kapunk, ami miatt kicsúszik az irányítás a kereskedő kezéből, és képtelen lesz a piacra lépés döntését meghozni. Ezért valamikor a kevesebb a több, és ezt mindenki csak maga döndheti el, hogy egyidejűleg hány dolgot képes figyelni annak érdekében, hogy azok kiértékelése a megfelelő teljesítményt biztosítsa.



E hírt a Fio o.c.p., a.s. a Fio banka, a.s.-től vette át.
A Fio o.c.p., a.s. felügyeleti szerve a Národná banka Slovenska (Szlovákia Nemzeti Bankja).
Nyilatkozat a befektetési ajánlások tisztességes ismertetéséről

Legújabbak:

további hírek


Fio-broker

Belépés | Demó

Árfolyamok

CZK27,6363026,45970
USD1,096091,03741
GBP0,865920,81956
CHF1,106681,04743
PLN4,612014,36513

További devizák


X